Az Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület (IFK), a Magyar Bevásárlóközpontok Szövetsége (MBSZ) és a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) közös állásfoglalása a „fenntarthatóság szempontjának a kereskedelmi központok működésében történő érvényre juttatásához szükséges törvénymódosításokról”:
A három szakmai egyesület szerint jelenleg sem lehet kontroll nélkül kereskedelmi létesítményt építeni Magyarországon; a fenntarthatóság szempontja a jelenlegi jogszabályi keretek között is érvényesíthető. Ezt garantálják egyebek mellett a különböző építésszabályozási eszközök és a kötelező hatástanulmányok is. Abban az esetben, ha a jogalkotó újra kívánja szabályozni ezt a területet, az egyesületek felajánlják a szakmai tudásukat és segítségüket a törvényalkotónak. A Parlament előtt lévő törvénytervezet és azon belül a kereskedelmi központok létesítésére előírt moratórium számos ponton veszélyt hordoz a gazdaság növekedésére és a foglalkoztatásra nézve, valamint tovább mélyíti az építőipar és a kereskedelem válságát:
A Plázastop törvénytervezet várható negatív hatásai
Az építőipar hanyatlása fokozódna a törvény hatására, hiszen a kereskedelmi létesítmények építése a magasépítés jelentős százalékát adja. Az építőipar árbevétele soha nem látott mélységekbe esett vissza, a 2011. júliusi KSH adatok szerint az építőipari termelés volumene 15,4%-kal csökkent az egy évvel korábbihoz képest. Ez annyit jelent, hogy az építőipari termelése csökkenése továbbra is gyorsul, ami nagy hatással van a hazai GDP-re is.
A kereskedelmi szektor önmagában is jelentős foglalkoztató; egy bevásárlóközpont átlagosan ezer, míg egy hipermarket négy-ötszáz embernek ad munkát. A MBSZ adatai szerint 2010-ben a bevásárlóközpontok, retail parkok, factory outletek és strip mall-ok 56 900, míg a hipermarketek további 51 960 főt alkalmaztak, azaz összesen majdnem 110 000 embernek biztosítottak munkahelyet. Az idén építés alatt lévő, több mint háromszázezer négyzetméter kereskedelmi egység több tízezer újabb munkahelyet teremtene.
A KSH adatai alapján az országos kiskereskedelmi üzlethálózatban, valamint a csomagküldő kiskereskedelemben az év első hét hónapban 4278 milliárd forintot ért el a forgalom. A kiskereskedelmi forgalom a GDP tíz százalékát adja. A kereskedelem akár átmeneti korlátozása lassítani fogja a GDP-növekedést és a gazdasági fellendülést.
A kiskereskedelmi szabadverseny a vásárlók, fogyasztók érdekeit szolgálja. Az elmúlt években az élelmiszerek inflációja az általános fogyasztói árnövekedés alatt maradt, ami jelentős részben az erős versenynek volt köszönhető.
Az IFK, a MBSZ, és az MGYOSZ javaslatai
Moratórium mellőzése: Az IFK, MBSZ, és a MGYOSZ a moratórium mellőzését szorgalmazza, mivel egy átmeneti időszak bevezetése felmérhetetlen károkat okozna a nemzetgazdaságnak, különösen az építőiparnak, a foglalkoztatottságnak és a belső fogyasztásnak.
Mérethatárok: A javaslatban szereplő rendkívül alacsony 400, illetve 800 m² helyett az egyesületek Budapesten legalább 10.000 m²-, vidéken pedig legalább 5.000 m² vagy e felett húznák meg a mérethatárt, mivel a fenntarthatósági szempontok csak ekkora terjedelmű létesítményeknél válnak valós szemponttá.
Vegyes-hasznosítású ingatlan: A törvénytervezet nem tesz különbséget a tisztán kereskedelmi, és a vegyes funkciójú ingatlanfejlesztések között. Ily módon az összes lakás-, iroda- és logisztikai fejlesztést, amely kereskedelmet is tartalmaz, blokkolná a törvény. Ez az építőipar teljes csődjéhez vezethet, ezért a szakmai szervezetek azt javasolják, hogy a vegyes-hasznosítású létesítmények közül csak az összes bruttó alapterület ötven százalékát meghaladó kereskedelmi funkciójú létesítmények essenek a törvény hatálya alá.
Meglévő épületek átalakítása: Egy módosító indítvány a meglévő kereskedelmi létesítmények átalakítását és bővítését is megtiltaná. A három egyesület álláspontja ezzel szemben az, hogy bizonyos mértékű bővítés nincs hatással a fenntarthatóságra. Kezdeményezik, hogy meglévő kereskedelmi létesítmény esetén az átépítés, bővítés vagy funkcióváltás akkor essen a törvény hatálya alá, ha az meghaladja az összes eladótér harminc százalékát.
A meglévő piacoktól és kereskedelmi központoktól való kötelező távolság szabályozása: A törvénytervezet az egyenletes földrajzi eloszlás alapján kívánja biztosítani a fenntarthatóságot (lásd LMP törvénytervezet 4§ (2) c pontja). Az egyesületek szerint a kereskedelem fenntarthatóságát nem az egyenletes földrajzi eloszlás, sokkal inkább a keresletnek megfelelő sűrűség biztosítja.
EU-konformitás: a törvénytervezet több ponton ellentmond az uniós szabályozásnak; többek között a szabad verseny-és a vállalkozási jog korlátozásával és a magántulajdont érhető sérelem miatt. Fontos lenne megvizsgálni a tervezet EU-konformitását és ez alapján módosítani, ha szükséges.
Háttér-információ:
Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület
Az Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület 2009-ben jött létre a legnagyobb hazai ingatlanfejlesztők részvételével. Az IFK feladata a Magyarországon működő legnagyobb, nemzetközi szinten is elismert ingatlanfejlesztő társaságok közös érdekeinek képviselete, célja az épített környezet minőségének fejlesztése. Az Egyesület munkájával arra törekszik, hogy a magyarországi ingatlanfejlesztéseket világos szabályrendszer alapján, a funkcionalitás szempontjainak szem előtt tartásával, esztétikusan és gazdaságosan lehessen megvalósítani a tulajdonosok, a felhasználók és az épített környezet használói érdekében. Az IFK tagjai: Ablon Ingatlanfejlesztő Kft., AIG Lincoln Gazdasági Fejlesztési Kft., Biggeorge’s-NV Zrt., Futureal Development Zrt., IVG Development Hungary Kft., Orco Vagyonkezelő Kft. , Skanska Magyarország Ingatlan Kft., Trigránit Fejlesztési Zrt. , WING Ingatlanfejlesztő és Beruházó Zrt., ECE Projektmanagement Kft., Graphisoft Park SE, Budapest Ingatlan Hasznosítási és Fejlesztési Nyrt., Prologis Hungary Management Kft., SCD Group, Talentis Group, Codic Hungary Kft.
A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége 1902-ben alakult. A versenyszféra több mint 60%-át képviseli mind a befektetett tőke, mind a forgalom és a munkavállalók számát tekintve. 6000 közép- és nagyvállalatot, 51 szakmai és 15 megyei-regionális szövetséget tömörít. Az MGYOSZ 2005 óta tagja az 1958-ban alakult BUSINESSEUROPE-nak. A BUSINESSEUROPE Európa legbefolyásosabb munkaadói érdekképviseleti szervezeteként 35 ország 41 munkaadói szövetségeit tömöríti, és 25 multinacionális vállalat is közvetlen tagja. A csúcsszervezet által képviselt 20 millió kis-, közép- és nagyvállalat összesen 120 millió embernek ad munkát az Unióban.
Magyar Bevásárlóközpontok Szövetsége
A Magyar Bevásárlóközpontok Szövetsége 1998-ban történt magalakulása óta egyik legmeghatározóbb feladatának tekinti a bevásárlóközpont iparágban résztvevők és a szakmai szervezetek folyamatos, hiteles és naprakész információkkal való ellátását, valamint a bevásárlóközpontok, hipermarketek mindennapi, gyakorlati tevékenységének segítését. Az MBSZ tevékenységei, programjai három fő csoportba sorolhatóak: 1. új rendeletek, törvénymódosítási javaslatok szakmai véleményezése, lobbytevékenység, 2. piackutatás, 3. szakmai találkozók szervezése. Az MBSZ tagjai: Auchan Magyarország Kft., Atrium European Real Estate, Boston Bróker Kft., BTZ Hungary Kft., Campona Shopping Center Kft., ECE Projektmanagment Budapest Kft., Európa Ingatlanbefektetési Alap, Europark Bevásárlóközpont Kft., GfK-Hungária Piackutató Kft., Immochan Magyarország Kft., Lurdy-Ház Bevásárló- és Irodacentrum Kft., Mammut ZRt., Mom Park MFC Kft., SEGECE Magyarország Kft., Symmetry Aréna Kft., TESCO-GLOBAL Áruházak Zrt., Westend Ingatlanhasznosító és Üzemeltető Kft., WPR Gamma Ingatlanfejlesztő Kereskedelmi és Szolgáltató Kft., WPR Nonus Kft.
