Új tűzvédelmi szabályzat: több milliárd forint bevételkiesés és tízezer feletti munkahely megszűnés lehet a következménye

2012. február 16.Az Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ) legutóbbi módosítása korlátozza a logisztikai épületek raktározási magasságát, ezzel rendkívül hátrányosan érinti a már válságban lévő ipari szektort. A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ), a Logisztikai Egyeztető Fórum (LEF) és az Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület (IFK) szerint a rendelkezés következtében a magyarországi fejlesztők 30 százalékkal drágábban tudják megépíteni a logisztikai épületeket a régió más országaihoz képest. A korlátozással a meglévő modern raktárcsarnokok is nehéz helyzetbe kerülnek: a jelenleg kiadott épületek többsége nem tudja teljesíteni a raktározási magassággal kapcsolatos bérlői igényeket. A szakmai szervezetek szerint mindez éves szinten akár 1,5 milliárd forint bevételkiesést jelenthet az önkormányzatoknak és több ezer munkahely megszűnéséhez vezethet.

Az OTSZ legújabb módosítása – 28/2011. (IX.6.) BM rendelet – 524§ (2) paragrafus – előírja, hogy a logisztikai csarnokokban a „tárolás maximális magassága nem haladhatja meg a füstkötényfal benyúlásának alsó síkját.” A füstkötényfalnak nevezett tűzvédelmi eszköz a tetőfödém vagy a fedélhéjazat alatti térben meghatározott mértékig benyúló olyan épületszerkezet, amely tűz esetén korlátozza a füst és a forró égésgázok továbbterjedését az épületen belül.

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy tilos a füstkötényfal felett raktározni. Tehát egy 10 m belmagasságú épületnél, ahol a füstkötényfal benyúlásának alsó síkja akár 5 m is lehet, a korábbi 10 m helyett csak 5 m magasságig lehet az árukat tárolni. Emiatt átlagosan 30-40 százalékkal csökkenhet a piacon lévő raktárak kapacitáskihasználtsága.

A környező országokhoz viszonyítva Magyarországon egyike a legalacsonyabbaknak a logisztikai bérleti díjak, és Európában sincsen sehol ilyen jellegű korlátozás érvényben, ezért a szabályozás jelentős versenyhátrányt okoz a hazai ingatlanpiaci szereplőknek. Ráadásul a rendelkezés, üzemeltetési szabályként nem csupán az új fejlesztésekre vonatkozik, hanem a már meglévőkre is, ez tovább növeli Magyarország lemaradását.

Jelenleg 1.800.000 m2–es az a raktárállomány Budapesten és környékén, ahol füstkötényfalak vannak felszerelve a csarnokokban.

A 30%-os kapacitáscsökkenés azt jelenti, hogy összesen 540.000 m2 raktárfelületnek megfelelő tároló hely válik használhatatlanná, ami közel 60 milliárd forintos többletterhet jelentene a szolgáltatóknak. Ezen beruházások jórészt az utóbbi 6-7 évben épültek, és jelenleg a megtérülési idejük felénél tartanak; mindegyikhez kapcsolódik banki és jelentős részükhöz pályázati finanszírozás is. A vállalások nem teljesítése súlyos következményekkel és létszámleépítésekkel járhat, ezáltal csökken az állam adóbevétele is.

Az MGYOSZ, a LEF és az IFK szakmai szervezetek szerint a raktározási magasság korlátozása esetén akár meg is bénulhat a piac, hiszen a jelenleg kiadott épületek háromnegyede nem tudja teljesíteni a raktározási magassággal és raktározási rendszerek alkalmazásával kapcsolatos bérlői igényeket, a banki hitelek fizetését, a logisztikai pályázatok teljesíthetőségét.

A meglévő modern raktárak többségének kiürülése évente mintegy 1,2-1,5 milliárd forint bevételkiesést jelenthet az önkormányzatoknak az iparűzési adó tekintetében, és nagyságrendileg 15.000 munkahely elvesztéséhez vezethet.

Az új szabályzás szerint egy új, 10.000 m2-es csarnoképület esetében legalább 3.000 m2-rel kell nagyobb épületet építeni, hogy a korábbi kapacitását tartani tudja. Ez átlagosan 270-330 millió forinttal növeli a beruházási költséget. Az ilyen mértékű növekedés vállalhatatlan a cégek számára. A szakmai szervezetek becslései alapján akár 9 milliárd forint kieséssel is számolnia kell a gazdaságnak az elmaradt raktárépítések miatt (a korábbi években évente átlagosan 80.000 m2 raktárfelület épült, az elkövetkező időszakban az építési kedv markáns visszaesése várható).

A szakmai szervezetek, a szabályozás nemzetgazdaságra való kihatása miatt javasolják, hogy a raktárcsarnokok, logisztikai központok esetében – közösségi épületek kivételével – a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatósága függessze fel moratórium jelleggel a hivatkozott szabály érvényesítését, és a vonja be az érintett piaci szereplőket a megfelelő szabályozási rendszer kidolgozásába.

A régi szabályozás értelmében is biztonságosak a raktárcsarnokok tűzvédelmi szempontból

A magyarországi raktárcsarnokok számára már eddig is kötelező megelőző- és védelmi rendszerek előírása– oltóberendezés, tűzjelző-berendezés, fali tűzcsap hálózat, méretezett hő- és füstelvezetés, tűzzel szemben állékony épületszerkezetek – jól jelzi, hogy a korábbi szabályozás is teljes mértékben garantálta a csarnokok tűzvédelmi biztonságát és a megfelelő védelmi berendezéseket.

A korábbi tűzterjedési szimulációs modellezés eredményei is azt igazolják, hogy egy megfelelő tűzvédelmi rendszerrel ellátott (pl. sprinkler) modern raktárcsarnok esetében a tárolási magasság nem befolyásolja a füst- illetve tűzterjedés életvédelmi hatásait.

Miközben a korábbi szabályok – pl. R. I/8. fejezet 2. pont – a hő- és füstelvezetésnek szerkezetvédelmi funkciót is megállapítottak, az alkalmazott szerkezetek hő- és füstelvezetés nélkül is állékonyak, az oltóberendezés is jóval korábban reagál egy tűzeset során, semhogy szerkezetkárosodás bekövetkezne. A logisztikai raktárak jelentős részénél pusztán a méretük miatt eleve tűzzel szemben ellenálló vasbeton szerkezetek kerültek beépítésre.

További információ:

Zempléni Dóra, az IFK kommunikációs tanácsadója

Tel: 06 (30) 396-0596; e-mail: zempleni.dora@zempleni.org

Háttér-információ:

A Logisztikai Egyeztető Fórum (LEF) 2007-ben alakult civil ernyőszervezet. A LEF feladata, hogy a logisztikai szakma civil szervezeteinek a szakmát érintő fontosabb kérdéseiben kialakított álláspontját és véleményét integrálja és ezt képviselje mindazon állami- és közigazgatási, vállalkozói és civil szervezeti fórumokon, ahol a logisztikai szakmát érintő kérdések megvitatásra, döntés előkészítésre vagy döntésre kerülnek. Tagsághoz olyan bejegyzett civil szervezetek csatlakozhatnak, amelyek országos lefedettséggel rendelkeznek, logisztikai szakterületen tevékenykednek és az adott területen meghatározó, illetve amelynek csatlakozásához a LEF tagszervezetei minősített többségi szavazással hozzájárulnak. A LEF-ben jelenleg a magyar logisztikai szakma több mint 95 %-a képviselteti magát valamelyik tagszervezeten keresztül. Így a véleménye formáló képessége átfogó és teljes körű.

Alapító szervezetek: Magyar Logisztikai Beszerzési és Készletezési Társaság, Magyar Logisztikai Egyesület, Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége, Magyar Szállítmányozói és Logisztikai Szolgáltatók Szövetsége, Magyar Vámügyi Szövetség.

Csatlakozott tagszervezetek: Magyar Logisztikai Klaszter, Magyar Közgazdasági Társaság, Magyar Hajózási Országos Szövetség (Személyhajósok, Belvízi Fuvarozók, Révhajósok, Gyermek Vízi flotta, Rádiós Segélyhívó és Infokommunikációs), Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, HUNGRAIL Magyar Vasúti Egyesülés, valamint más megfigyelő szervezetek.

A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége 1902-ben alakult. A versenyszféra több mint 60%-át képviseli mind a befektetett tőke, mind a forgalom és a munkavállalók számát tekintve. 6000 közép- és nagyvállalatot, 51 szakmai és 15 megyei-regionális szövetséget tömörít. Az MGYOSZ 2005 óta tagja az 1958-ban alakult BUSINESSEUROPE-nak. A BUSINESSEUROPE Európa legbefolyásosabb munkaadói érdekképviseleti szervezeteként 35 ország 41 munkaadói szövetségeit tömöríti, és 25 multinacionális vállalat is közvetlen tagja. A csúcsszervezet által képviselt 20 millió kis-, közép- és nagyvállalat összesen 120 millió embernek ad munkát az Unióban.

Az Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület 2009-ben jött létre a legnagyobb hazai ingatlanfejlesztők részvételével. Az IFK feladata a Magyarországon működő legnagyobb, nemzetközi szinten is elismert ingatlanfejlesztő társaságok közös érdekeinek képviselete, célja az épített környezet minőségének fejlesztése. Az Egyesület munkájával arra törekszik, hogy a magyarországi ingatlanfejlesztéseket világos szabályrendszer alapján, a funkcionalitás szempontjainak szem előtt tartásával, esztétikusan és gazdaságosan lehessen megvalósítani a tulajdonosok, a felhasználók és az épített környezet használói érdekében. Az IFK tagjai: Ablon Ingatlanfejlesztő Kft., AIG Lincoln Gazdasági Fejlesztési Kft., Biggeorge’s-NV Zrt., Futureal Development Zrt., IVG Development Hungary Kft., Orco Vagyonkezelő Kft. , Skanska Magyarország Ingatlan Kft., Trigránit Fejlesztési Zrt. , WING Ingatlanfejlesztő és Beruházó Zrt., ECE Projektmanagement Kft., Graphisoft Park SE, Budapest Ingatlan Hasznosítási és Fejlesztési Nyrt., Prologis Hungary Management Kft.,  Talentis Group, Codic Hungary Kft.

Rendezvények

  • nov 20

    VIII. Ingatlanfejlesztés Napja

    2020-ban, nyolcadik alkalommal rendeztük meg Ingatlanfejlesztés Napja című programsorozatunkat, november 20-án. Célunk az volt, hogy bemutassuk, az ingatlanfejlesztő „szakma” sokszínűségét, sokrétűségét és, hogy nagy hangsúlyt fektetünk a jövő nemzedékre, a jövő szakembereire, ezért 2020-ban is kiemelten foglalkoztunk ezen a napon a diákokkal.

    Program

Hírek

Kiadványaink

Kórházépítészet Budapesten

„Kórházépítészet Budapesten”

2020. november 20-án jelent meg a VIII. Ingatlanfejlesztés Napja alkalmából a Budapest Anno újabb kötete.

Letöltés

Magyar Bau, magyar Haus

„Magyar Bau, magyar Haus”

2019. november 20-án jelent meg a VII. Ingatlanfejlesztés Napja alkalmából a Budapest Anno újabb kötete.

Letöltés