Pusztulás helyett felújítás! Műemlék- hasznosítás ösztönzés a nemzeti vagyon megőrzéséért

Több ezer műemléki épület van ma Magyarországon pusztulásra ítélve. A nemzeti vagyon részét képező köz-és lakóépületek megmentése az államra hatalmas terheket róna, a magántőke bevonása nélkülözhetetlennek és egyre sürgősebbnek tűnik megóvásukra, fenntartásukra és felújításukra. Ehhez azonban egyértelműbb és ösztönzőbb szabályozásra lenne szükség – derül ki az Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület elemzéséből. Az IFK a védetté nyilvánítás kritériumainak objektív meghatározását, a kétszintű védettségi szint bevezetését és a műemléki felújítás ösztönzését sürgeti.

Megközelítőleg tizennégyezer műemlék ingatlan található Magyarország területén. A védelem alatt álló ingatlanok állapota nagyon eltérő, de rengeteg közülük a romos, elhanyagolt épület, és a többi állapota is évről-évre romlik. A nemzeti műemléki vagyon megtartásában az államnak szüksége lenne a magántőkére, ám a fejlesztők nem szívesen nyúlnak a védett régi házakhoz.

„A magyar jogszabályi környezet nem könnyíti meg azon fejlesztők életét, akik műemlék felújítására vállalkoznak. A jelenleg érvényben lévő kulturális örökség védelméről szóló törvény ⃰ számtalan kötöttséget ír elő, miközben a műemlék épületek felújítására, állagmegóvására szinte semmilyen ösztönző szabályozás nincs”- állítja Árendás Gergely, az Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület elnöke. – „ A műemlékek eleve hátrányból indulnak a kortárs épületekkel szemben, hiszen tereik kihasználhatósága lényegesen korlátozottabb, míg üzemeltetési költségeik szükségszerűen magasabbak a mai épületeknél. Emiatt meg kell találni azokat az ösztönzőket, amely mellett a műemlékek felújítása és üzemeltetése vonzóbb lehet a magánbefektetők számára.” –teszi hozzá a szakértő.

A több ezer műemlék áldatlan sorsán és egyben a nemzeti vagyon megőrzésén sokat lendítene az örökségvédelmi jogszabály módosítása és egy átláthatóbb, kiszámíthatóbb hatósági jogalkalmazás is. Az Egyesület az alábbi lépéseket tartja elengedhetetlennek ahhoz, hogy a magántőke ne zárkózzon el a műemlékek hasznosításától:

A védetté nyilvánítás kritériumainak objektív meghatározása, amelyek hiányában ma szinte bármelyik épületre lehet műemléki védettséget kérni. A védetté nyilvánítás ma kizárólag szubjektív tényezők alapján történik, ami bizonytalanná teszi azok hasznosítását és fejlesztését. Mindez akár végzetesen is megpecsételheti egy ingatlan sorsát.

Kétszintű védettségi szint bevezetése. Jelenleg egy kategóriába tartozik valamennyi hazai műemlék és vélhetően aránytalanul sok épület van teljes védettség alatt, holott sok esetben a védendő elemek csak egy részét képezik a teljes épületnek. AZ IFK szerint számtalanszor indokolatlan a teljes védelem, ami gátolja az épület új funkciójának megfelelő és gazdaságos ingatlanhasznosítást. Az Egyesület – franciaországi és német mintát követve – megkülönböztetne műemlék- és műemléki értékkel rendelkező épületet, ahol az előbbinél szigorúbb, míg az utóbbinál alacsonyabb szintű védettséget írnának elő. Műemléki értékkel bíró épületnél a tulajdonos nagyobb teret kapna a modern, fenntartható fejlesztésre és több lehetőséget az új értékek teremtésére, azaz a gazdaság élénkítésére.

Ideiglenes védelmi időszak lerövidítése. Jelenleg, bárki kérhet ideiglenes védettséget egy épületre. Ilyenkor, a legtöbb esetben a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) egy év ideiglenes védelmet ad, amit újabb egy évvel meghosszabbíthat. Ez az egy-két éves csúszás azonban sok esetben több százmilliós károkat is okozhat a fejlesztőnek. Ennek megakadályozására javasolja az IFK az ideiglenes védettség lerövidítését a bejelentéstől számított három hónapra. Az egyesület szerint az ideiglenes védelmet kizárólag a tulajdonos, a KÖH vagy a fejlesztésben érintett felek kezdeményezhetnék, a három hónapos időszak leteltével pedig a hatóságnak nyilatkoznia kellene a védettség elrendelésétől vagy annak végleges eltörlésétől.

A műemlék ingatlan felújításának ösztönzése. A műemlékek helyreállítása, átalakítása és felújítása hozzávetőlegesen 30-40%-kal kerül többe, mint egy új épület építése. Jelenleg az elrettentő szabályrendszer és engedélyezési gyakorlat mellett semmi nem motiválja a beruházót, hogy műemlékfejlesztésbe kezdjen. Az IFK kezdeményezi az ÁFA-mentesség bevezetését műemlékfejlesztés során az eredeti lakó funkció visszaállításakor, részleges vagy teljes felmentést a védettség alól amennyiben a tulajdonos jelentősen növelné az épület energiahatékonyságát, 50%-os építményadó-kedvezményt a mindenkori adómértékből, valamint a sokszor lehetetlen küldetésnek számító parkoló építési kötelezettség eltörlését.

„A változások egyértelműen azt a célt szolgálnák, hogy vonzóbbá, megvalósíthatóbbá és fenntarthatóvá tegyék a műemlékvédelmi ingatlanok felújítását, üzemeltetését és tulajdonlását. Ha a magánszféra nagyobb mértékben venne részt a hasznosításban, akkor nemzeti értékeink is nagyobb számban menekülnének meg a pusztulástól” – tette hozzá az IFK elnöke.

⃰ 2001. évi LXIV. törvény a kulturális örökség védelméről

Rendezvények

  • nov 20

    VII. Ingatlanfejlesztés Napja

    2019-ben, hetedik alkalommal rendeztük meg Ingatlanfejlesztés Napja című programsorozatunkat, november 20-án. Célunk az volt, hogy bemutassuk, az ingatlanfejlesztő „szakma” sokszínűségét, sokrétűségét és, hogy nagy hangsúlyt fektetünk a jövő nemzedékre, a jövő szakembereire, ezért 2019-ben is kiemelten foglalkoztunk ezen a napon a diákokkal.

    Program

Hírek

Kiadványaink

Magyar Bau, magyar Haus

„Magyar Bau, magyar Haus”

2019. november 20-án jelent meg a VII. Ingatlanfejlesztés Napja alkalmából a Budapest Anno újabb kötete.

Letöltés

100 éves a Gellért

„100 éves a Gellért”

2018. november 20-án jelent meg a VI. Ingatlanfejlesztés Napja alkalmából a Budapest Anno újabb kötete.

Letöltés