„Plázastop” törvénytervezet: végső csapás az építőiparra

 2011. november 22. – A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ), az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ), a Magyar Bevásárlóközpontok Szövetsége (MBSZ) és az Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület (IFK) közös állásfoglalása szerint az Országgyűlés Számvevőszéki és Költségvetési Bizottsága által „Magyarország 2012. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló T/4656. számú törvényjavaslata” veszélyezteti az ország gazdasági növekedését, és tovább súlyosbítja a magyarországi építőipar helyzetét.

 A négy szakmai szervezet aggasztónak tartja a törvénytervezetet, amely veszélyt hordoz a gazdaság növekedésére és a foglalkoztatásra nézve, tovább mélyíti a hatodik éve recesszióban lévő építőipar és a kereskedelem válságát, valamint hátráltatja a belső fogyasztás növekedését.

Egy bevásárlóközpont átlagosan ezer, egy hipermarket négy-ötszáz embernek ad munkát; az idén építés alatt lévő, több mint háromszázezer négyzetméter kereskedelmi egység több ezer új munkahelyet teremt. A kereskedelmi fejlesztések három évre történő teljes leállítása tovább fékezné a magyar gazdaság egyébként is törékeny növekedési kilátásait.

A hazai kisvállalkozások helyzetén sem segít a tilalom, sokkal inkább fejlesztéseik pénzügyi támogatása, adminisztratív terheik csökkentése, adókedvezmények juttatása jelentené számukra a kiutat. Ugyanakkor, a törvénytervezet rontja Magyarország nemzetközi megítélését és növeli a befektetők szemében az országkockázatot.

A Magyarország 2012. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló T/4656. számú törvénytervezet negatív következményei:

1.  Az építőipar teljes csődje

A KSH legfrissebb, szeptemberi gyorsjelentése éves szinten tíz százaléknál is nagyobb építőipari visszaesést vetít előre. A rendelésállomány az év eleji 32 százalékos csökkenésről szeptemberre már 40 százalékos zsugorodást mutatott, aminek eredményeként az elkövetkező hónapokban folytatódik a termelés csökkenése.

Az ÉVOSZ számításai szerint ráadásul 2012-től a plázastop újabb 250 milliárdnyi megrendeléssel rövidítheti meg az építkezési vállalkozásokat. Ez a kereskedelmi beruházások építőipar termelésben betöltött arányát tekintve azt jelenti, mintha teljes lakásépítést törölnék a jövő évi megbízásokból. ⃰ Az engedélyezési eljárás bevezetése mérhetetlenül lelassítja a beruházások előkészítésének folyamatát, csökkenti az átláthatóságot.

  1. Nem lesz új mozi, se étterem?!

Az építési tilalom hatálya alá eső „kereskedelmi építmény” fogalmánál a törvénytervezet hivatkozik a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény üzlet és bevásárlóközpontra vonatkozó rendelkezéseire.

Ebből következően a „plázastop” nem csupán a tisztán élelmiszer forgalmazásával foglalkozó kiskereskedésekre vonatkozna, de minden olyan vegyes rendeltetésű épületre, amelyben kereskedelmi tevékenységet, és emellett a szabadidő eltöltésével összefüggő szolgáltatási tevékenységet folytat, illetve az olyan helyiségekre, épületrészekre, amelyek raktárként vagy tárolóként működnek. Ilyen módon a törvény blokkolná az összes, 300 m² feletti logisztikai, vendéglátói (éttermek, büfék, munkahelyi menzák), szabadidős (fitnesztermek, mozik), valamint a lakás-, iroda- és logisztikai fejlesztést, amely kereskedelmet is tartalmaz.

3.      Szembe megyünk az EU-val

A törvénytervezet két uniós irányelvvel, a szolgáltatásnyújtás szabadságának és a vállalkozások letelepedésének szabadságáról szóló elvével is ütközik, amelyek tiltják, hogy az állam adminisztratív eszközökkel szóljon bele a piaci versenybe.

⃰ A GKI becslése szerint 2010-ben az építőipari termelés 6 százalékát a kereskedelmi beruházások, 8 százalékát a lakásépítés tette ki. A 2011-es számok alapján a lakásépítés aránya 5,3 százalékra csökkenhet, a kereskedelemé pedig 6 százalék fölé nőhet, vagyis a plázastoppal a teljes lakásépítésnek megfelelő teljesítménynél nagyobb megrendelés válhat nullává.

 

Háttér-információ:

Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége

Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége 1989 októberében alakult meg. Jelenleg mintegy 540 tagszervezete van. Az ÉVOSZ tagjai között Magyarország legjelentősebb építőipari vállalkozásain kívül számos kis- és középvállalkozás is megtalálható. A szervezet feladatai közé tartozik: a magyar építési vállalkozók hazai és nemzetközi érdekképviseletének ellátása, kapcsolattartás és információcsere a tagszervezetek, valamint a hazai és nemzetközi szervezetek (kamarák, szövetségek, minisztériumok) között, nemzetközi szakmai szövetségi tagságok (FIEC, FESI, Eurowindoor, EKSZ) révén aktív részvétel az EU-s szakmai tevékenységekben. Az építőipar területét érintő törvények, jogszabályok, rendeletek véleményezése, kezdeményezése (Közbeszerzési tv., Építési tv., építéskivitelezési jogosultság stb.), valamint az építőipar műszaki és szakmai fejlődésének elősegítése. Szolgáltatásaik: A tagszervezetek rendszeres tájékoztatása az építésügy aktuális kérdéseiről, szakmai bemutatók, információs napok, konzultációk és kiállítások szervezése, a hazai és nemzetközi partnerkapcsolatok elősegítése. Az építőipari szakoktatás és szakmai továbbképzés támogatása, nemzetközi csereprogramok, művezetőképzés, információs napok, illetve posztgraduális továbbképzések szervezése. Kapcsolattartás közép- és felsőfokú intézményekkel, érdekképviselet szakmai és etikai ügyekben, kis- és középvállalkozások támogatása. A szakszövetségen belül az egyes szakterületek érdekképviseletét az alábbi szakmai tagozatok látják el: ALUTA- Alumínium Ablak és Homlokzat Egyesület, Egyéni és Kisvállalkozók Szakmai Tagozata, Hő-és Hangszigetelő Vállalkozók Tagozata, Könnyűszerkezetépítők Szakmai Tagozata – MAKÉSZ, Szárazépítő Szakmai Tagozat, Szerelőipari Vállalkozók Szakmai Tagozata, MATT – Magyar Árnyékolástechnikai Tagozat.

A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége 1902-ben alakult. A versenyszféra több mint 60%-át képviseli mind a befektetett tőke, mind a forgalom és a munkavállalók számát tekintve. 6000 közép- és nagyvállalatot, 51 szakmai és 15 megyei-regionális szövetséget tömörít. Az MGYOSZ 2005 óta tagja az 1958-ban alakult BUSINESSEUROPE-nak. A BUSINESSEUROPE Európa legbefolyásosabb munkaadói érdekképviseleti szervezeteként 35 ország 41 munkaadói szövetségeit tömöríti, és 25 multinacionális vállalat is közvetlen tagja. A csúcsszervezet által képviselt 20 millió kis-, közép- és nagyvállalat összesen 120 millió embernek ad munkát az Unióban.

Magyar Bevásárlóközpontok Szövetsége

A Magyar Bevásárlóközpontok Szövetsége 1998-ban történt magalakulása óta egyik legmeghatározóbb feladatának tekinti a bevásárlóközpont iparágban résztvevők és a szakmai szervezetek folyamatos, hiteles és naprakész információkkal való ellátását, valamint a bevásárlóközpontok, hipermarketek mindennapi, gyakorlati tevékenységének segítését. Az MBSZ tevékenységei, programjai három fő csoportba sorolhatóak: 1. új rendeletek, törvénymódosítási javaslatok szakmai véleményezése, lobbytevékenység, 2. piackutatás, 3. szakmai találkozók szervezése. Az MBSZ tagjai: Auchan Magyarország Kft., Atrium European Real Estate, Boston Bróker Kft., BTZ Hungary Kft., Campona Shopping Center Kft., ECE Projektmanagment Budapest Kft., Európa Ingatlanbefektetési Alap, Europark Bevásárlóközpont Kft., GfK-Hungária Piackutató Kft., Immochan Magyarország Kft., Lurdy-Ház Bevásárló- és Irodacentrum Kft., Mammut ZRt., Mom Park MFC Kft., SÉGÉCÉ Magyarország Kft., Symmetry Aréna Kft., TESCO-GLOBAL Áruházak Zrt., Westend Ingatlanhasznosító és Üzemeltető Kft., WPR Gamma Ingatlanfejlesztő Kereskedelmi és Szolgáltató Kft., WPR Nonus Kft.

Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület

Az Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület 2009-ben jött létre a legnagyobb hazai ingatlanfejlesztők részvételével. Az IFK feladata a Magyarországon működő legnagyobb, nemzetközi szinten is elismert ingatlanfejlesztő társaságok közös érdekeinek képviselete, célja az épített környezet minőségének fejlesztése. Az Egyesület munkájával arra törekszik, hogy a magyarországi ingatlanfejlesztéseket világos szabályrendszer alapján, a funkcionalitás szempontjainak szem előtt tartásával, esztétikusan és gazdaságosan lehessen megvalósítani a tulajdonosok, a felhasználók és az épített környezet használói érdekében. Az IFK tagjai: Ablon Ingatlanfejlesztő Kft., AIG Lincoln Gazdasági Fejlesztési Kft., Biggeorge’s-NV Zrt., Futureal Development Zrt., IVG Development Hungary Kft., Orco Vagyonkezelő Kft. , Skanska Magyarország Ingatlan Kft., Trigránit Fejlesztési Zrt. , WING Ingatlanfejlesztő és Beruházó Zrt., ECE Projektmanagement Kft., Graphisoft Park SE, Budapest Ingatlan Hasznosítási és Fejlesztési Nyrt., Prologis Hungary Management Kft.,  Talentis Group, Codic Hungary Kft.

 

Rendezvények

  • nov 20

    XI. Ingatlanfejlesztés Napja

    2023-ben, tizenegyedik alkalommal rendeztük meg Ingatlanfejlesztés Napja című programsorozatunkat, november 20-án.

    Program

Hírek

Kiadványaink

Budapest városrendezési szabályzatai

Budapest városrendezési szabályzatai

2023. november 20-án jelent meg a XI. Ingatlanfejlesztés Napja alkalmából a Budapest Anno újabb kötete.

Letöltés

Budapesti tisztviselőtelepek

Budapesti tisztviselőtelepek

2022. november 18-án jelent meg a X. Ingatlanfejlesztés Napja alkalmából a Budapest Anno újabb kötete.

Letöltés