Közcélú beruházásokat terhelő ÁFA fizetési kötelezettség

1. Jogi és ténybeli háttér:

Magyarországon az önkormányzatok, valamint az önkormányzati építésügyi hatóságok általános gyakorlatává vált az utóbbi években, hogy egy-egy nagyobb ingatlanfejlesztés feltételéül olyan közcélú beruházásokat szabnak, amelyek elmaradása esetére az ingatlanfejlesztés nem valósítható meg. Ez a fajta kényszer jogi értelemben vagy abból adódik, hogy a vonatkozó beruházások elvégzése a használatbavételi engedély feltételét képezi (ebben az esetben jellemzően az építési engedélyben jelenik meg), vagy pedig (újabban) sok esetben a településrendezési szerződésekben jelenik meg, mint az ingatlanfejlesztő kötelezettsége. Akárhogyan is, ezek ténylegesen mind ahhoz vezetnek, hogy az ingatlanfejlesztés addig nem tud megvalósulni, amíg ezek a közcélú beruházások megvalósításra, illetőleg átadásra nem kerülnek.

Maguk a közcélú beruházások rengeteg formát ölthetnek, a legjellemz_bbek ezek közül ugyanakkor az útépítések, különböz_ közm_ fejlesztések (úgy mint víz, gáz, csatorna hálózat építése, b_vítése, víztisztítók és szennyvíztisztítók építése, stb.), illet_leg területrendezés, tereprendezés, tömegközlekedés fejlesztése, stb. Természetesen a lehetséges közcélú beruházások tárháza, jellege és köre szinte végtelen, jellemz_ ezekre ugyanakkor, hogy valamilyen állami/ önkormányzati közfeladat ellátásához kapcsolódnak, és sok esetben olyan infrastruktúrát valósítanak meg, amelyek kezelése, illet_leg tulajdonjoga kizárólagosan az önkormányzatot, esetleg az államot illeti. E sajátosságokból adódik az, hogy az ilyen közcélú beruházások szinte törvényszer_ velejárója, hogy azok jellemz_en nem a fejlesztend_ ingatlanon valósulnak meg, hanem egyéb ingatlanokon, melyek vagy már eleve is önkormányzati, állami tulajdonban vannak, vagy a beruházást követ_en kerülnek önkormányzati, állami tulajdonba. Ezért ezeknek sok esetben szinte szükségszer_ velejárója a beruházás „átadása”.
Ezeknek a közcélú beruházásoknak az átadása általános forgalmi adó szempontból rendkívül ellentmondásos, és nagyon sok kérdést vet fel. Általános forgalmi adó szempontból mindenképpen érdemes az adókövetkezményeket kétfelé bontani. Egyik oldalon foglalkozni kell az úgynevezett input ÁFA oldallal, vagyis azzal az előzetesen felszámított ÁFÁ-val, ami a közcélú beruházás tényleges megvalósítása során jellemzően az ingatlanfejlesztőnél merül fel. Másik oldalon pedig az output ÁFA oldallal kell foglalkozni, vagyis azzal a fizetendő ÁFÁ-val, ami e közcélú beruházások átadásakor merül fel.

1.1 A bejövő számlák ÁFÁjának kezelése

Ami az input ÁFA oldalt illeti, az adóhatóság gyakorlatában sok éven keresztül problémát okozott ennek az input ÁFÁ-nak a kezelése. Az általános adóhatósági szemlélet az volt, hogy az ingatlanfejlesztő, amikor közcélú beruházást rendel meg például az építési vállalkozótól, akkor tulajdonképpen olyan tevékenységet végez és olyan tevékenységhez vesz igénybe szolgáltatásokat illetve termékeket, amely tevékenységek nem tartoznak az ő tulajdonképpeni gazdasági tevékenységébe, ezért az adóhatóság a felmerült input ÁFA levonását megtagadta. Ennek indokaként az adóhatóság több mindent is felhozott, jellemző érvek voltak a következők:

Elsődlegesen az adóhatóság arra hivatkozott, hogy a közcélú beruházás nem az ingatlanfejlesztés területén, hanem, mint fentebb utaltunk rá, más tulajdonában illetve kezelésében lévő ingatlanon valósult meg, vagy az a beruházást követően került másnak a tulajdonába. Ebből a mondhatni földrajzi elkülönülésből vonta le azt a következtetést az adóhatóság, hogy ami az ingatlanfejlesztő tulajdonában lévő ingatlanon valósul meg, az gazdasági tevékenysége részét képezi, míg ami azon a területen kívül valósul meg, az a gazdasági tevékenységhez nem kötődik.

Közkeletű indoka volt még az adóhatóságnak, hogy a közcélú beruházás úgymond ingyenes átadására hivatkozott. Ebből azt szűrte le, hogy az ingatlanfejlesztő már eleve is tudta, hogy a vonatkozó közcélú beruházás majd ingyenesen kerül átadásra például az önkormányzatnak, így az ilyen beruházás illetve a megrendelt szolgáltatások, termékek már eleve sem szolgálhatták a gazdasági tevékenységét, illetőleg tudta, hogy már eleve sem profitszerzési tevékenységre irányul a vonatkozó beruházás.

Úgy gondoljuk, hogy az adóhatóság fenti érvrendszere meghaladottá vált, 2009 év elején amikor a Legfelsőbb Bíróság előtti perben Európai Bírósági ítéletekre hivatkozással a Legfelsőbb Bíróság végül is elfogadta azt az álláspontot, mely szerint az input ÁFA levonási joga nem tagadható meg az adóhatóság fenti érvelése alapján. A Legfelsőbb Bíróság által is elfogadott érvrendszer nagyjából úgy foglalható össze, hogy ahol az ingatlanfejlesztő ingatlanfejlesztési, beruházási tevékenysége ténylegesen is, tehát fizikailag is, valamint a különböző engedélyezési eljárásokon keresztül attól függ, hogy megvalósít-e különböző közcélú beruházásokat, akkor az ilyen beruházások folytán felmerülő költségek voltaképpen beépülnek a tulajdonképpeni beruházás költségalapjába, ezért megállapítható az azonnali és közvetlen kapcsolat a közcélú beruházások költségei, ráfordításai, valamint a tulajdonképpeni beruházás/fejlesztés bevételei között, amely indokolja a közcélú beruházások folytán felmerült, előzetesen felszámított ÁFA levonhatóságát.

A fenti döntés nyilvánvalóan nagyon pozitív, azonban fel kell hívnunk a figyelmet rá, hogy ez a fajta legfelsőbb bírósági gyakorlat az adóhatóság mindennapi eljárásában még nem mindig mutatkozik meg, és a közelmúltban is láttunk olyan adóhatósági állásfoglalást, amely ezzel ellentétes álláspontot fogalmazott meg. Bíztató ugyanakkor, hogy a Pénzügyminisztérium, jelenleg már a Nemzetgazdasági Minisztérium által közelmúltban kiadott egyes állásfoglalások megerősítik a legfelsőbb bírósági álláspontot.

Az input oldalt illetően érdemesnek találnánk megvizsgálni az adóhatóság eljárását, tájékozottságát.

1.2 Az ingyenes átadással kapcsolatban felmerülő ÁFA

Ami az output oldalt illeti, a jelenleg hatályos szabályozás és gyakorlat alapján amennyiben input oldalon az ÁFA levonható volt, akkor az ellenérték nélküli „átadás” termékértékesítésnek/szolgáltatásnyújtásnak minősül és ÁFA fizetési kötelezettséggel jár. Tekintettel arra, hogy az önkormányzatok nem jogosultak ÁFA levonásra/visszaigénylésre, ezért tipikus esetben nem hajlandóak az ÁFA összegét a beruházó részére megtéríteni, ezért annak költsége a beruházót terheli.
A jelenlegi magyar szabályozás az Európai Unió vonatkozó szabályozásán alapul, az ÁFA törvény 14. §-a lényegében a 2006/112 EK irányelv („ÁFA Irányelv”) 16. és 26. cikkének szószerinti fordítása. Az ÁFA Irányelvben foglaltak alkalmazása a tagállamok számára kötelező, szabadsággal csak olyan körben rendelkeznek a nemzeti ÁFA rendszer szabályainak kialakításában, amelyben azt az ÁFA Irányelv kifejezetten megengedi.

Ugyanakkor mind az ÁFA Törvény, mind az ÁFA Irányelv szövegében megfigyelhető egy finom szövegezésbeli eltérés az ingyenesen nyújtott szolgáltatások és az ingyenesen végzett termékértékesítések kezelése között. Az Európai Bíróság egyik jogesetében a Főtanácsnok rámutatott arra, hogy ez az eltérés nem véletlen, és az ÁFA Irányelv alapján míg szolgáltatásnyújtások esetében az ingyenes ügylet csak akkor minősül szolgáltatásnyújtásnak, ha az vállalkozástól idegen célokra történik, addig termékértékesítés esetében az ingyenes ügylet mindenképpen termékértékesítésnek minősül. Ez alapján érdemes az előforduló ügyleteket olyan szempontból alaposan átgondolni, jogi elemzésnek alávetni hogy melyek azok amelyek valójában szolgáltatásnyújtásnak minősíthetőek.

A termékértékesítések tekintetében a közcélú beruházások kapcsán kialakult magyarországi helyzet ellentétes az ÁFA rendszerének általános logikájával, mely szerint az ÁFA terhet csak a végső fogyasztónak kell viselnie, a köztes szereplők számára csak átfolyó tétel kell, hogy legyen. A beruházók által megvalósított közcélú beruházások esetében a beruházás költsége a beruházó által az ő vevői részére végzett termékértékesítés/szolgáltatásnyújtás alapjába beépül. Amennyiben az átadás ÁFA terheit a beruházó viseli, akkor az ÁFA is költségként beépül a beruházó árképzésének alapjába, azaz az ÁFÁ-ra is ÁFA felszámítása történik.

Áttekintve ugyanakkor más európai uniós országok gyakorlatát, megfigyelhető, hogy az egységes európai uniós szabályozás ellenére a legtöbb uniós ország a termékértékesítések esetére is talált gyakorlati megoldást erre a problémára.

Van ahol az ügyleteket térítésköteles formában valósítják meg, azonban piaci ellenértéknek elfogadott egy nagyon alacsony, jelképes összeg, pl. 1 euró (pl. Írország), van ahol az ilyen formában megvalósuló átadást nem tekintik termékértékesítésnek (pl. Nagy-Britannia), van ahol egy önszámlázásos ügylettel teremtenek egy fiktív plusz ügyletet, amelynek kapcsán az átadásra fizetett ÁFA levonhatóvá válik (pl. Belgium). Van ahol a térítésmentes termékátadás nem esik ÁFA fizetési kötelezettség alá (Franciaország).

2. Lehetséges lépések

A jelenlegi helyzet megváltoztatásához vagy jogszabályváltozásra vagy a gyakorlat egyéb módon történő megváltoztatására lenne szükség, amelynek keretében az ingyenes termékátadásra vonatkozó általános szabály megtartása mellett a beruházás feltételeként megvalósított infrastrukturális fejlesztések átadása egyfajta kivételként jelenne meg és ténylegesen nem vonna maga után ÁFA fizetési kötelezettséget.

A jelenlegi gyakorlat megváltoztatására az alábbi jogi eszközöket tartjuk elképzelhetőnek:

(a) jogszabály módosítás kezdeményezése;

(b) hatályos jogszabályszöveg megtartása mellett a gyakorlati értelmezés megváltoztatása általános érvényű APEH/NGM által közzéteendő állásfoglalás alapján;

(c) olyan gyakorlat kialakítása, amelynek keretében az NGM egyedi ügyekben kedvező tartalmú feltételes adó megállapítást ad ki.

Rendezvények

  • nov 20

    V. Ingatlanfejlesztés Napja

    2017-ben, ötödik alkalommal rendeztük meg Ingatlanfejlesztés Napja című programsorozatunkat, november 20-án. Célunk, hogy bemutassuk, az ingatlanfejlesztő „szakma” sokszínűségét, sokrétűségét. Nagy hangsúlyt fektetünk a jövő nemzedékre, a jövő szakembereire, ezért 2017-ban is kiemelten foglalkoztunk ezen a napon a diákokkal.

    Program

Hírek

Kiadványaink

100 éves a Gellért

„100 éves a Gellért”

2018. november 20-án jelent meg a VI. Ingatlanfejlesztés Napja alkalmából a Budapest Anno újabb kötete.

Letöltés

A Váci úti irodafolyosó

„A Váci úti irodafolyosó”

2017. november 20-án jelent meg az V. Ingatlanfejlesztés Napja alkalmából a Budapest Anno újabb kötete.

Letöltés