1. Tavalyi tényszámok alapján mekkora lehet a költségvetés bevétele újlakás értékesítésből?
KSH adatok 2014 első ¾-év adatok: | ¾ év tény | egész év (becslés) |
Használatbavételi engedélyek száma: | 5168 db | 7000 db |
Vállalkozó által épített 39% | 2015 db | 2730 db |
Figyelembe vett átlagos lakásár/m2: | 300.000,-Ft | |
Figyelembe vett átlagos lakásméret: | 60 m2 | |
Becsült ÁFA bevétel 2014-ben: | 300.000*0,27*60*2730 = 13.327 M Ft |
2. Várható lakásépítések az Áfa csökkentés következtében:
Javasolt 5% ÁFA mérték 2016. januártól történő bevezetése és a tv. második félév elején történő bejelentése esetén (a tv módosítás alapján már a hatálybalépés előtt elkezdődnek a fejlesztések) a következő években a vállalkozói célú lakásépítés száma:
Az IFK tagjainak körében 5000 lakás várja a fejlesztés indításának lehetőségét. Figyelembe véve, a lakásépítő fejlesztők IFK-n kívüli létszámát, és a várható előkészítési idő alakulását az IFK konzervatív becslése a következő évek vállalkozói lakásépítésszám alakulására a következő:
2016. évben | 10.000 db lakás |
2017. évben | 15.000 db lakás |
2018. évben | 20.000 db lakás |
3. ÁFA bevétel alakulása 5%-os ÁFA mértéket, 300.000 Ft-os átlag m2 árat és 60 m2-es átlag lakásméretet feltételezve:
2016. évben (10.000 lakás) | 9.000 M Ft |
2017. évben (15.000 lakás) | 13.500 M Ft |
2018. évben (20.000 lakás) | 18.000 M Ft |
4. Lakásépítés hatása a munkaerő piacra:
A Társaság a Lakásépítésért Egyesület kimutatása alapján egy lakás létrehozása 4 munkahelyet teremt az építés időszakában. Figyelembe véve, hogy az építőipari munkaerő jelentős része végzettséget nem igénylő betanított segédmunkást igényel, jelentős számban jelennének meg olyan új munkahelyek, amelyek a jelenleg futó közmunka program szereplőinek jelentene továbblépési lehetőséget és a valós munkaerőpiacra történő belépést. Az IFK becslése a fentiek alapján a foglalkoztatottság növekedése tekintetében 2014-hez viszonyítva:
2016. évben (7.270 lakás) | plusz 29.000 fő |
2017. évben (12.270 lakás) | plusz 49.000 fő |
2018. évben (17.270 lakás) | plusz 69.000 fő |
A KSH 2013 adatai alapján az építőiparban foglalkoztatottak átlagos bruttó bére 177.680,-Ft/hó volt. Ez csak SZJA tekintetében 2016-ban 9.893 M Ft többletbevételt jelent az államháztartásnak, sőt ennek egy jelentős része már 2015-ben (amikor még nincs hatályban az ÁFA csökkentés) is megjelenik, hiszen az építkezések megindulásával emelkedni fog a foglalkoztatottak száma.
IFK véleménye az ÁFA csökkentés lakásépítésre gyakorolt hatásának a vidéki elmaradottabb régiók tekinttében:
Az ország teljes területén, főként a közepes és kisvárosokban mondható el az, hogy a vállalkozói célú lakásépítés hibernált állapotban található. Ennek oka, hogy az eddigi kalkulációk során figyelembevett bruttó 300.000 Ft-os négyzetméter ár mellett találkozhat a kereslet a kínálattal. Ugyanakkor a jelenlegi ÁFA mérték mellett a kínálati oldal, azaz a lakás fejlesztők 300.000Ft-os ár mellett veszteséget realizálnának egy projekten, így nem indulnak új fejlesztések, ebből adódóan közepes és kisméretű városokban nem létezik kínálati oldal.
Egy tipikus lakásberuházás m2-re vetített költségeit és bevételeit mutatja az alábbi táblázat a jelenleg hatályos ÁFA mérték mellett:
Újlakás építés megtérülési számítása / m2 | HUF |
Telek beszerzési értéke/ m2 | 25 000 |
Tervezés (3% a kivitelezési ktg-re) | 4 950 |
Biztosítás (CAR) kivitelezési ktg 1%-a | 1 650 |
Építési ktg/ m2 | 165 000 |
Finanszírozás (kivitelezési ktg 5%-a) | 8 250 |
Értékesítés, marketing ktg (Bruttó elad.ár 4%-a) | 12 000 |
Projekt mngt, műszaki ell. (kivit. Ktg.10%-a) | 16 500 |
Ügyvédi ktg (B ár 1%-a) | 3 000 |
Összesen felmerült ktg (Nettó) | 236 350 |
Értékesítési ár (Bruttó) | 300 000 |
Áfa 27% | 63 780 |
Nettó értékesítési árbevétel | 236 220 |
Eredmény (Ft) | -130 |
6. Új lakások építése esetén a leghatékonyabb, legtakarékosabb megoldások:
Az energetikai tanúsítvány megmutatja, hogy milyen szintű egy adott épület energiahatékonysága. A tanúsítványban, általános esetben az épület éves energiafogyasztását hasonlítják össze (minden energiafajtát az előállításhoz szükséges primer energia váltószámmal korrigálva) egy ugyanolyan méretű, alakú és rendeltetésű épület energiafogyasztásával, amelyik éppen megfelel a jogszabályban rögzített pillanatnyi energetikai követelményeknek.
A skála a legkedvezőbb „A+” kategóriától a legkedvezőtlenebb „I” kategóriáig terjed. A „C” kategória a mindenkori energetikai követelményszintnek éppen megfelelő épületet vagy lakást jelenti. Maga a címke a háztartási gépek energiafogyasztását jelző címkére hasonlít. A tanúsítvány bevezetésétől is azt várják, – mint ami a háztartási gépek esetében már megtörtént – hogy az alacsony energiafogyasztás értékké válik, és ez megjelenik az ingatlanok árában is.
A magyarországi lakásállomány jellemzően az F és a G a kategóriába tartozik, míg az épülő többlakásos társasházi újlakások legalább a C (különben nem kaphat építési engedélyt sem), de jellemzően (IFK tagok által épített házak esetében pl.) a B vagy az A kategóriába kerülnek.
Forintban kifejezve kb. úgy fordíthatnánk a fentieket le, hogy pl. egy ugyanakkora, ugyanott található G és B energetikai hatékonysági besorolású épületben egy 75 m2-es alapterületű lakásra vetítve az energiaköltség tekintetében éves szinten kb. 150 ezer Ft előnye van a hatékonyabb, korszerűbb épületben található lakásnak, azon túlmenően, hogy az életminőség is jobb (szabályozható és egyenlő hőmérséklet minden helyiségben, tisztaság, kényelmesebb használata a gépészeti rendszereknek stb.)
7. Mekkora lehet a költsége egy, a fentiek alapján tervezett lakásnak?
A jelenleg érvényben lévő szabványok, szabályozások alapján az építési költség az 5. pontban bemutatottak szerint alakul, ami egyben, egy alsó B, felső C energia besorolású lakás építési költségének felel meg. Ehhez képest egy erős B kategóriás lakásnál kb. +10%, és egy alsó A kategóriásnál + 20%-os fejlesztési költséget lehet feltételezni.
8. Hazai ipar hozzájárulásának biztosítása
Két fontos területre vár fejlődés, ez az építőanyag ipar illetve a lakás berendezéséhez kapcsolódó termelés.
Építőanyag ipar:
- Jelenleg a felújítások és az export tartja fenn az iparág működését. MÉASZ (Magyar Építőanyag és Építési Termék Szövetség) adatok szerint 2014-ben az építőipar mintegy 15 %-os bővülése az építőanyag iparban legfeljebb 6-8 % növekedést eredményezett. Az infrastrukturális beruházások alacsony alapanyag igénye pl. a tégla és cserépiparban csak mindössze 3 % növekedést eredményezett.
- Növekvő lakásszám mellett a termelés volumenének növelésére is szükség lenne – meglévő gyárak bővülése, esetleg új szereplők a piacon. Ehhez kapcsolódva növekvő munkaerő igény, mely a közmunka programban dolgozók jelentős hányadát emelné a foglalkoztatottak közé, ezzel lehetőséget teremtve a további rétegek bevonására a közmunka programba is.
- Szürke import és olcsóbb gyengébb minőségű import kiváltása (pl. nyílászárók piacán jellemző) is lehetővé válna megfelelő mennyiségű igény megjelenésével.
Lakások berendezése:
- Bútorgyártás, lakástextíliák, háztartási gépek – ezek az iparágak is mind előre tudnának lépni, és a teljes mértékben hazai gyártók jelentősége, piaci részesedése is nőhetne.
- Jelenleg a Magyar Bútor és Faipari Szövetségnek nincs összesen 100 tagja sem, beleértve kis, családi vállalkozásokat is, a bútoriparban az import részaránya kiemelkedően magas.
- A kereskedelemben szintén élénkülést és bővülést hozna a lakáspiac élénkülése.
- Munkaerőpiacot erősítő tényező ez is.