Az ingatlanfejlesztők egyszerűsítenék az építésügyi szabályozást

A bürokrácia-csökkentés szellemében módosul az építési engedélyezési eljárás

2012. május 29. – Az ingatlanpiac stagnálásában és az építőipar leépülésében a gazdasági helyzet mellett a jelenleg érvényben lévő építésügyi jogszabályok is szerepet játszanak. A külső körülményeket ugyan nem tudja javítani, ám a szabályozás ésszerűsítésére léteznek olyan megoldások, amelyek hozzájárulhatnak az építkezések meglódulásához. Az Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület szerint az új építési engedélyezési eljárás a kiszámíthatóság és az átláthatóság jegyében született. A koncepció egyebek mellett az elektronikus ügyintézés bevezetését, gyorsabb és hatékonyabb hatósági rendelkezést és az építésügyi szakhatóságok jogkörének pontosabb meghatározását szorgalmazza.

A Belügyminisztérium az IFK és más szakmai szervezetek részvételével kidolgozta az építési engedélyezési eljárás módosításának koncepcióját. A XXI. századi megoldásokat tartalmazó javaslatcsomag számos pontban változásokat hoz a jövőbeli építéshatósági eljárási rendben.

„A bonyolult és sok esetben túladminisztrált építésügyi szabályozás indokolatlan többletköltséget okoz az építtetőknek, legyen szó magán, vagy üzleti fejlesztésről, és jelentősen meghosszabbítja a beruházások megvalósulásának időtartamát. Az IFK változást sürgetett az átláthatóság, kiszámíthatóság és egyszerűsítés jegyében annak érdekében, hogy a jövőben ne érje akár évi százmilliárdos nagyságrendű kár a nemzetgazdaságot az építésügyi eljárások bonyolultsága és elhúzódása miatt.”- emelte ki Árendás Gergely, az IFK elnöke. „A Belügyminisztérium szakmai stábja olyan irányú változásokat sürget az engedélyeztetési eljárásban, amellyel az ingatlanfejlesztői szakma is egyet tud érteni.” –tette hozzá a szakértő.

Az IFK által kezdeményezett egyszerűsítések az építésügyi szabályozásban:

  •  Az elektronikus ügyintézés bevezetése az építéshatósági eljárásokban – az IFK szerint ezzel egy jelentős, sokszor beláthatatlan várakozási időket eredményező elem kerül ki a rendszerből és egy mindenki számára kiszámíthatóbb és áttekinthetőbb folyamatot eredményezne.
  • Véleménykérési előszakasz bevezetése – ez megkönnyítheti a későbbi engedélyeztetési eljárások lefolytatását, egyszersmind ésszerűsítheti a folyamatokat, mivel egyszerűsített formában győződhet meg az ügyfél a terveiben szereplő fejlesztési elképzelések megvalósíthatóságának feltételeiről, úgy, hogy az előszakaszban kiadott hatósági – szakhatósági vélemény már felhasználható a tényleges engedélyeztetési eljárásban is.
  • Gyorsabb és hatékonyabb hatósági ügyintézés, az eljárási határidők csökkentése – Az IFK javaslata alapján, ésszerűen megadott kereteken belül rögzítenék az ügyintézési határidőket. Ezt eddig részben két külön törvény szabályozta, most azonban egységes szerkezetbe kerülne, s így követhető lenne az eljárásban résztvevők számára.  A határidők mellett az ezekhez kapcsolódó eljárási elemeket is hozzárendelik, vagyis a feltételek egyértelműen áttekinthetőbbek lesznek, ezzel jelentősen megkönnyítik az hatóságok és az ügyfelek helyzetét. Ugyanakkor, csökkenhet az egyedi elbírálásokra szoruló eljárások száma és az ügyfél kockázata.

„Az eljárások eddig nem szabályozott elemeit is megfelelő határidőkhöz köti a tervezet. Vagyis megszűnhet végre az a korábbi gyakorlat, mely szerint az ügyintézési határidőbe nem számítottak be különböző ügyintézési folyamatok; például az ügyosztályok között a postázás, ezáltal jelentősen nőne a kiszámíthatóság az ügyfelek számára. A gyakorlatban most fél éven túl is elhúzódó építési engedélyezési eljárás ezen túl a valóságban is legfeljebb 60 nap alatt lezárulhat” – tette hozzá Árendás Gergely.

  • Az építésügyi szakhatóságok jogkörének, az építési engedélyeztetéshez szükséges követelmények jelenleginél pontosabb meghatározása – egyrészt meghatározásra kerülne, hogy milyen engedélyezési folyamatokban és melyik hatóságoknak szükséges a részvétele, másrészt a megfelelő határidőkkel és szabályozókkal ösztönöznék a szakhatóságokat is az eljárásrend betartására.

További információ:

Zempléni Dóra, az IFK kommunikációs tanácsadója

Tel: 06 (30) 396-0596; e-mail: zempleni.dora@zempleni.org

Háttér-információ:

Az Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület 2009-ben jött létre a legnagyobb hazai ingatlanfejlesztők részvételével. Az IFK feladata a Magyarországon működő legnagyobb, nemzetközi szinten is elismert ingatlanfejlesztő társaságok közös érdekeinek képviselete, célja az épített környezet minőségének fejlesztése. Az Egyesület munkájával arra törekszik, hogy a magyarországi ingatlanfejlesztéseket világos szabályrendszer alapján, a funkcionalitás szempontjainak szem előtt tartásával, esztétikusan és gazdaságosan lehessen megvalósítani a tulajdonosok, a felhasználók és az épített környezet használói érdekében. Az IFK tagjai: Ablon Ingatlanfejlesztő Kft., AIG Lincoln Gazdasági Fejlesztési Kft., Biggeorge’s-NV Zrt., Futureal Development Zrt., IVG Development Hungary Kft., Orco Vagyonkezelő Kft. , Skanska Magyarország Ingatlan Kft., Trigránit Fejlesztési Zrt. , WING Ingatlanfejlesztő és Beruházó Zrt., ECE Projektmanagement Kft., Graphisoft Park SE, Budapest Ingatlan Hasznosítási és Fejlesztési Nyrt., Prologis Hungary Management Kft., Talentis Group, Codic Hungary Kft.

 

 

 

 

Rendezvények

  • nov 20

    VIII. Ingatlanfejlesztés Napja

    2020-ban, nyolcadik alkalommal rendeztük meg Ingatlanfejlesztés Napja című programsorozatunkat, november 20-án. Célunk az volt, hogy bemutassuk, az ingatlanfejlesztő „szakma” sokszínűségét, sokrétűségét és, hogy nagy hangsúlyt fektetünk a jövő nemzedékre, a jövő szakembereire, ezért 2020-ban is kiemelten foglalkoztunk ezen a napon a diákokkal.

    Program

Hírek

Kiadványaink

Kórházépítészet Budapesten

„Kórházépítészet Budapesten”

2020. november 20-án jelent meg a VIII. Ingatlanfejlesztés Napja alkalmából a Budapest Anno újabb kötete.

Letöltés

Magyar Bau, magyar Haus

„Magyar Bau, magyar Haus”

2019. november 20-án jelent meg a VII. Ingatlanfejlesztés Napja alkalmából a Budapest Anno újabb kötete.

Letöltés