IFK: 4 éve szárnyal az ingatlanfejlesztés, bőven a válság előtti szint felett
Az elmúlt négy évben sikertörténetről beszélhetünk a magyar ingatlanbefektetési piacon, hiszen a 2009-es mélyrepülést követően 2016 végére elérte a piac az évi 1,6-1,7 milliárd eurós forgalmat, és azóta is ezen a szinten mozog, tartósságát illetően bőven a válság előtti szint feletti bizalmat tükrözve – mondta Takács Ernő, az Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület elnöke. Idén is dinamikusan bővült az ingatlanfejlesztési piac Magyarországon a tavalyi és a tavalyelőtti rekorderedmények után. Ha az elmúlt három év átlagát nézünk, akkor biztos, hogy stabilan a válság előtti szint felett vagyunk – tette hozzá. A világgazdasági lassulás ellenére idén is erős évet záró magyar ingatlanfejlesztési piac elmúlt 10 évét, az idei és 2020-as várható eredményeit tekintette át az idén 10 éves fennállását ünneplő Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület. Az Ingatlanfejlesztés Napján, november 20-án átadták a VII. Hallgatói Ötletbörze pályázatának “IFK Talentum 2019” díját. A díjat egy modern panelház és környezete kialakítását megtervező csapat Legózd össze! című pályamunkája nyerte el.
Az ingatlanbefektetési volumen a tavalyi, 1,76 milliárd eurótól alig elmaradva 1,6 milliárd körüli lehet idén, jövőre pedig túl is szárnyalhatja a 2018-as eredményt a fejlesztők és a CBRE ingatlan tanácsadó prognózisa szerint – mondta a legnagyobb ingatlanfejlesztő cégeket tömörítő, 2009-ben alakult Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület (IFK) elnöke, Takács Ernő. A magyar piac továbbra is vonzó a nemzetközi és az egyre tőkeerősebb magyar befektetők körében is, köszönhetően az ország uniós viszonylatban is kiemelkedő, 5 százalékot is meghaladó gazdasági bővülésének, a kiszámítható és stabil szabályozási környezetnek és a kedvező hozamoknak – mondta.
Az enyhe visszaesés nem csak a magyar piac sajátossága, hanem az egész kelet-közép-európai régióra jellemző tendencia, az összeurópai összehasonlításban azonban kifejezetten jó teljesítményt mutat a magyar piac – hangsúlyozta. Az erőteljesebb bővülés akadálya idén az erősödő kereslet mellett is csökkenő kínálat volt, akadályozta a fejlesztéseket a kapacitás- és a szakemberhiány is. Jövőre azonban több termék kerül a piacra, ismét gyorsabban nőhet az átadott fejlesztések értéke. Az IFK tagjainak harmada azonban még így is azzal számol, hogy az idén a tavalyinál is jobb évet zár.
Takács Ernő számvetést készített az egyesület elmúlt 10 évéről is, ebben egyebek mellett a magyarországi piac látványos átalakulására emlékeztetett, a 2009-es mélypontot követő 6 évig tartó stagnálásra és az azt követő több mint ötéves szárnyalásra, amellyel ismét a válság előtti szintre erősödött a befektetések volumene. Kiemelte azt is, hogy míg a kezdeti lendület főleg Budapestre összpontosult, ahol új városrészek jöttek létre, kulturális terek, bevásárlóközpontok, szállodák, irodacentrumok létesültek, az utóbbi időben a vidéki nagyobb városokat is felfedezték maguknak a befektetők. A vidéki nagyvárosokban az egyre erősebb befektetési érdeklődésnek és a kiugró gazdasági teljesítménynek, a jelentősen növekvő béreknek és a rekord alacsonyra csökkenő munkanélküliségnek köszönhetően vidéki városrészek arculata újult meg.
Az IFK elnöke emlékeztetett rá, hogy az ingatlanpiac 2009-ben nagyon komoly mélypontra került, azóta az ágazat az elmúlt 10 évben egy teljes ciklust bejárt. “A fejlődésnek vannak elvitathatatlan hazai gazdaságpolitikai érdemei, és persze a külső piaci hatás is hozzájárult” – mondta. Az idei év eredményei kicsit elmaradnak majd a tavalyitól, aminek legfőbb oka, hogy még mindig kevés a termék a piacon – hangsúlyozta. Megjegyezte ugyanakkor, hogy 2020-ban jobb évre számítanak: több termék készül el, több beruházás épül. A piac ma az enyhe lassulás ellenére hat-nyolcszorosa a 2009-esnek, amikor a volumen 320 millió euróra esett vissza a világgazdasági recesszióban. Hat év telt el stagnálással és újabb mélyponttal: 2012-ben alig 120 millió eurós értékkel, majd 2015-től robusztus fejlődés indult ezen a területen is, amely ma már a gazdasági növekedés egyik húzóágazata. Takács Ernő arra is felhívta a figyelmet, hogy az ingatlanbefektetői összetétel is jelentősen változott, míg a 2007-es évben a hazai befektetők aránya elenyésző volt, mára stabilan 60 százalék feletti.
Ingatlanpiaci körkép – Lakásépítések
Az IFK elnöke beszámolt róla, hogy a negyedik negyedévben körülbelül 8 ezer újlakás átadása várható, a társasházépítők a kedvezményes 5 százalékos lakásépítési áfa év végi kivezetése miatt ugyanis a következő hónapokra időzítették az átadásokat. Az év végére várhatóan 20 ezer lakás épül az országban, ez a szám azonban elmarad a lakásállomány megújításához szükséges 40 ezres mértéktől. Idén, az első háromnegyedévben 10 302 új lakás épült, 0,8 százalékkal több, mint egy évvel korábban. A kiadott építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma 27 388 volt, 2,7 százalékkal több, mint a múlt év azonos időszakában. Szakértők szerint ugyanakkor a kedvezményes áfa év végi megszűnése miatt az újlakáspiaci kínálat csökkeni fog.
Irodapiac
Az IFK elnöke a CBRE összeállítására hivatkozva elmondta, hogy 2019 harmadik negyedévében a budapesti modern irodák átlagos kihasználatlansági rátája újabb történelmi minimumszintet beállítva 6 százalék alá süllyedt, köszönhetően az elmúlt években látott erős bérleti keresletnek, másrészt pedig az új átadások alacsony volumenének. Az előrejelzés szerint az idei, visszafogott, 112 ezer négyzetméter új irodafejlesztést 2020-ban robusztusabb bővülés követi – egyes projektek átcsúszása miatt is – több mint 216 ezer négyzetméterrel. A következő 2-3 évben jelentős mennyiségű, a fennálló irodaállomány 16 százalékát kitevő bővülés várható, amelynek hatására az irodapiac kihasználatlansági rátájának enyhe emelkedése, de továbbra is egészséges szintje prognosztizálható.
Ipari ingatlanok
Budapesten és az agglomerációban található ipari-logisztikai ingatlanok szabad területének aránya szintén a valaha mért legalacsonyabb szinten, 2 százalékon volt a harmadik negyedévben, ami 0,2 százalékpontos csökkenés negyedéves és 1,7 százalékpontos mérséklődés éves összehasonlításban. A bérleti igény az ipari ingatlanok iránt a harmadik negyedévben megközelítette a 155 ezer négyzetmétert, 42 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest, az elmúlt egy évben a 422 ezer négyzetmétert is meghaladó bérbeadott ipari ingatlan terület nagysága pedig 55 százalékos éves növekedést jelent. A CBRE az idén 184 500 négyzetméter új ipari ingatlan átadásával számol – tudatta az IFK elnöke.
Az idén tíz esztendős IFK tagjai az Ingatlanfejlesztés Napja alkalmából nem csak az ágazat jelenlegi helyzetét elemezték és az elmúlt tíz esztendőt értékelték, hanem ünnepélyes keretek között átadták az „IFK Talentum 2019” díjat is, amellyel a jövő ingatlanfejlesztőinek munkáját értékelték. Egy modern panelház és környezete kialakítását megtervező csapat Legózd össze! című pályamunkája nyerte az Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület VII. Hallgatói Ötletbörze pályázatát, amelynek témája néhány jelentősebb fővárosi helyszín újratervezése volt. A nyertes csapat a legrangosabb nemzetközi szakmai kiállításra, a müncheni Expo Realra utazhat 3 napra 2020-ban, emellett a győztes pályázó (és csapata) 800.000 Ft pénzjutalomban részesül. A második helyezett csapat a Budapest Park – Újratöltve című pályaművével 500.000 Ft, a harmadik helyezett csapat, Budapest Park – Budapest Mátrix című pályaművével 300.000 Ft pénzjutalomban részesült. A győztes pályázó jogosulttá válik az IFK által adományozott „IFK Talentum 2019 ”cím viselésére, amelyről az IFK oklevelet bocsát ki. A Zsűri Különdíját a DéliUp című pályamunka kapta.
Az „IFK Talentum 2019” díjat Takács Ernő adta át a VII. Ingatlanfejlesztés Napján, szerdán este. Az IFK elnöke a pályaművek értékelésekor egyebek mellett az ingatlanfejlesztés összetettségére és az új kihívásokra hívta fel a figyelmet, amelyekre az Y és Z generáció digitális világban már otthonosan mozgó pályázói kreatív és újszerű válaszokat adtak. Az ingatlanfejlesztések területét is átalakítja a digitalizáció, ezért a jövő fejlesztőinek már új követelményeknek, igényeknek is meg kell felelniük – hangsúlyozta. A pályázók három téma közül választhattak: 1. a Déli Pályaudvar fejépületének funkcióváltása, átalakítása, 2. modern panelház és környezetének kialakítása, 3. a Budapest Park átalakítása. Takács Ernő hangsúlyozta, hogy a témák valós feladatok és az erre adott jó válaszok a pályaművekben nem vesznek el, beépülhetnek a későbbi, végleges megoldásokba. A jövő tervezői, fejlesztői generációi már más szemmel látják a világot, más oldalról közelítik a problémákat, mint a korábbi szakembergeneráció, ezért is izgalmas betekinteni a leendő tervezők, tájépítészek, fejlesztők gondolatvilágába – fogalmazott.
Az IFK Magyarország vezető ingatlanfejlesztő társaságait képviselő szervezet, 21 társaság a tagja, amelyek több mint 8,5 milliárd euró értékben fejlesztettek mintegy 4,1 millió négyzetméter ingatlant, és ezekben az épületekben több mint 140 ezer ember dolgozik.